Fellélegzés......gondoltuk:( Most már minden rendben....Gorán már nem fél a társaktól.....de jött a még szörnyűbb időszak....elkezdett minden gyereket bántani.....újabb összeomlás.....ez ügyben.
Közben....elkezdődött a térkép imádat...minden utca, minden házszám....pár nap alatt Etyek térkép a fejében volt.Itthon rajzolni kellett és Ő mondta, hogy melyik utca hol van, ki hol lakik.....
Aztán jött Pécs térkép, Görcsöny térkép, majd Budapest.....bújta a térképeket...olvasta:)
Ekkor írtam a versemet róla:
Ne bántsatok!
2,5 éves vagyok,
Írni, olvasni is tudok!
A számokat mind ismerem,
Matematikus leszek, azt hiszem!
Érdekel az angol nagyon,
Angolul számolok, írok, olvasok.
Futni, hintázni is szeretek,
De legjobb, ha sétálni mehetek.
Ismerem az összes utcát,
Összes utca, minden számát!
Anya mindig kezem fogja,
És kérdésemre, választ mondja!
És én sokat kérdezek ám,
Hisz válaszadóm, az anyukám.
Mi lesz velem, mond meg Anya?
Mikor rám támad a gyerekek hada?
Segíts nekem Anyukám!
Sokan vannak, félek ám!
Furcsák ők nagyon,
Kiabálnak, futnak felém!Nem akarom!
Más vagyok, mint ők,
A pánik rajtam kitört.
Ments meg Anya, ne kínozz,
Vigyél el engem innen, Most!
Kérdezek, de nincs itt Anya,
Választ nem kapok Soha!
Hát most becsukom a szemem,
Mire kinyitom, Anya biztos itt terem.
Nincs itt Anya, pedig vártam,
Jön felém a sok gyerek, eltiporják váram.
Sírni kezdek, bántanak,
Már csak azzal is, ha kiabálnak!
Anya! Az óvoda nekem átok,
Nem kellenek barátok!
Az én barátom te vagy,
Ki lesi minden gondolatomat!
Félek!Jobb, ha inkább nem beszélek,
Az ő nyelvükön úgyse értek!
De jó is nekem otthon,
Ott van az én kis kuckóm.
Ott nem bánt engem senki,
De jajj! Mama mondja, ez nem jó neki!
Vegyétek el a könyveit!
Az átlagba kell kényszeríteni!
Mit jelent ez, mi ez vajon?
Rossz lehettem, nagyon.
Anya sír, sokat sír!
Nagyon sok a rossz hír!
Anya engem mindig megvéd,
Ölében van nekem a menedék!
Apa meg a harcos Hős!
Ő mindenkit szavaival legyőz.
Ó, Istenem!Mi lett volna,
Ha a könyveimet adták volna?
Apa mit olvasna nekem,
Minden este?Úgy szeretem!
Számok, betűk, mind imádom,
Itthon olyan lenni, mint egy álom.
Jajj!De segíts anya!
Ne vigyetek vissza Oda!
Minden napot, hónapot ismerek,
Azt hiszem a hétvégét szeretem.
Akkor jön a papám hozzám,
Ő focizni tanít ám!
Szeretnék én sakkozni is,
Anya mondja, nőjél még egy kicsit!
Aztán ott a biliárd!
Apa mondja, ahhoz türelem dukál!
Hát, türelmes még nem vagyok,
De bár játszanának velem a nagyok.
Húú, ott van az a 6 éves,
Odamegyek, menj innen te 2 éves!
Hol van az én helyem?
Anya se tudja mit tegyen.
Kicsik nyelvén nem értek,
A nagyok rajtam nevetnek.
Anya segíts!Más vagyok!
Kérlek engem ne bántsatok!
Az óvoda rossz nagyon,
Mindig egyedül vagyok!
Tudok imádkozni ám,
Megtanított anyukám!
Kérem Istentől, utat mutasson nekünk,
Ahol, boldogok lehetünk.
Én, én vagyok, egy 2,5 éves gyerek,
Írni, olvasni, számolni szeretek!
Ismerem a térkép összes zugát,
Tudom több száz autó logóját!
Beteg vagyok, vagy zseni?
Az élet majd eldönti.
Egyet kérek tőletek,
Ne bántsatok, szeressetek!
