Szeptember 1. Ünneplő....hahhhh...nálunk fehér poló!!Belepusztulna ha inget kellene felhúzni.Ahhhhh......a nyáron kinőtte az összes hosszú nadrágját.Hát ez van,rövidnadrág.Mi is felvettük az ünnepi öltözetet.Bementünk az iskolába,majd kijöttünk....iszonyatos hangzavar,izgatott-síró gyereksereg.

Gorán magántanuló lesz.Ő most nem sír...nézi az iskolát.Kicsit megszeppent,nem érti miért vagyunk itt.....elmondtuk,hogy hetente be fogunk jönni.Fejlesztőpedagógus,ahogy észrevett minket kijött és azt találta ki,hogy Goránt léptessük,ahányat tud......felfoghatatlan.....ez velünk történik?

Az egész nyár egy gyomoridegbe telt,rémálmokkal,de most nyugalmat érzek.Jó kezekben lesz.

Úgy érzem jól döntöttünk.Meglátjuk mi történik......kiváncsian figyeljük ezt az évet....

Sokszor gondolok arra,hogy mi lett volna HA.....de elhessegetem....nincs,HA!!!!!Ebből kell kihozni a maximumot ès Gorànnak mindent!mindent!!!!!megadni,amit tudunk.

Nem,már nem érdekel,hogy “bezzeg a mi időnkbe”,meg “Pistike is kibírta”....egy élete van,nem hagyom,hogy bedarálják....ő sokkal többre hivatott....és már az sem érdekel,amikor elfordulnak,köpködnek vagy megaláznak emiatt engem,mert már nagyon vastag páncélunk van....amiről minden hányás lecsorog......

Egy célom van: Boldog,kiegyensúlyozott embert nevelni,aki nem ért vele egyet,azzal nem kívánok foglalkozni....

Szóval szeptember 1.........