Goránt követed?

Egy zsenipalánta napjai

SNI árnyékában- ESENIESENI...vagy mégsem??

2017. április 18. 18:09 - Henkor

Soha nem lesz átlagos, de nem sni, de nem...de igen..de mégsem

 Ma igyekeztem a Deákon átszállni az egyik metróról a másikra.Fülhallgató a fülembe,pont valami Adele szám tompította az agyamat.Megláttam egy ovis csoportot.Hát Adele elérte a célját.Gyomrom összeszorult,szívem kiugrott a helyéről. Majd a metrót végigbőgtem.Megsirattam Goránt. Megsirattam azt a gyermeket, akit elképzeltem, hogy lesz.Ő sose lesz olyan, mint az ovis csoportban üvöltöző, nevetgélő gyerek csapat..Felettébb rosszul érzi magát a többi gyerek társaságában.Ha megyünk a játszótérre,előtte megkérdi,hogy ugye nem lesz ott sok gyerek.Azon gondolkodom,hogy vajon megtettem-e mindent,amit lehetett,hogy javítsam ezt?Csak tompítani voltam képes.Már sokkal,sokkal jobb a helyzet,mint 1,5 éve.Már tűr és elvisel.Az oviban Ő a figyelő. Játszik, közreműködik,de segítséggel.Hihetetlen ez a kettősség benne.Ő nagyon gyerekes gyerek, de mégse....csúszdázik,bicajozik,labdázik,homokozik...apával birkózik,hozzám bújik,ha baj van.De mégsem kompatibilis a vele egykorúakkal.
Azt gondoltam,ha lesz egy gyerekem,akkor majd zeng a gyerekzsivajtól a ház.Jönnek majd a barátok,vigyázok majd a barátaim,rokonaim gyerekére.Azt hittem,hogy majd nagyszülőkhöz viszem nyári szünetben.Azt hittem,hogy bunkert fog építeni a haverokkal és csúzlival lövi a szomszéd gonosz bácsit és ő majd jön panaszkodni. Gorán nem rossz gyerek,szófogadó, szabálykövető.Nagyon vicces,hatalmas poénjai vannak,de nekünk címzi.Biztos,ha majd megtalálja a közösségét,ő lesz a csapat bohóca.De még sok-sok lépcsőt kell közösen megmásznunk.Egy célom van:Boldog embert faragni belőle!Ha őt a matematika teszi boldoggá,akkor abban segítem.Ha csúszdázni szeretne,akkor csúszdázni viszem.És közben próbálom megbarátkoztatni a társaival.
Mennyi,de mennyi bántást,tiprást és köpködést kaptunk már vad idegenektől,vagy rokonoktól,úgy hogy nem ismerik a fiam...hány és hány éjszakát és nappalt sírtam emiatt végig...fel se tudja ezt fogni senki.Nem is fogja,soha...csak az aki ugyanebben a cipőben van.De rájöttem,hogy nem érdekel.Nem érdekelnek a külső vélemények.Nem érdekel egy olyan rokon véleménye,aki soha nem akarta őt megismerni.Ez van!Nem tetszik,akkor így jártál!Ha szeretnél velem kapcsolatban maradni,akkor elfogadsz!Elfogadod Goránt! Ő soha nem fog önszántából céltalanul üvöltve rohangálni a játszón....én elfogadtam, a többi nem érdekel!
Senkinek nem akarunk megfelelni.Sokszor fogok még bőgőrohamot kapni,fájni fog,mikor elítélsz,fájni fog,ha bántod őt a mérgező száddal...de Ő akkor is boldog lesz!!Ezért született!!Ahogy te is!Minden ember más!Én az anyja vagyok,imádom minden porcikáját,kis kócos haját.Mindig nevetek a viccein!Én törlöm le a könnycseppjét,mikor sír!Az én kezemet szorítja meg,ha a játszón túl sok a gyerek.Én ébredek fel,ha rosszat álmodik!Én nyugtatom meg,ha fél valamitől!

És nekem mondja,hogy anya,téged szeretlek a világon a legjobban!!Apa az én legjobb barátom!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://goran.blog.hu/api/trackback/id/tr7212435103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása