Sok mindenen túl vagyunk már.Fizetős "speciális" tehetséggondozónak titulált Beszélj velem óvodán,ahol havi 50.000 ért verték a gyerekem.Túl vagyunk egy havi 50.000.- es családi napközin,ahol egy sarokba leültették és ott várta,míg nem mentünk érte.
Teljes összeomlás határán mentem az állami óvodába tárgyalni,azzal a képpel a fejembe,hogy mi lehet ott.. .ha a fizetős óvodák ezt megcsinálják,akkor az államiba mi lesz......
Az óvodavezetővel sikerült beszélnem.Szerencsére nagyon nyitott volt és hihetetlenül támogató a tehetséges (problémás)gyerekekkel.A szakvéleményeket átolvasta és komolyan vette.Megkereste nekünk azt a tagovodát,ahol ő úgy vélte jó helyen lesz.
Gorán első időszakban az óvoda gyógypedagógusával volt és ő segítette a beilleszkedésben,valamint abban,hogy el tudja felejteni azt,hogy naponta terrorba volt a régi oviba.Szép lassan visszakaptuk a fiunkat.Akit újra kellett tanítani enni,mert a bántalmazó ovonéni úgy szorította a kezét és hányásig tolta bele az ételt,hogy Gorán nem fogta meg a kanalat,villát....Rémálmok is elmúltak,amit ezek okoztak.Már nem mondja,hogy az ovonéni a világ legerősebb embere,akkorát csapott a fejére és olyan erősen szorította a kezét.
Most már nem a gyógypedagógus van vele,de mindig vele van egy pedagógiai asszisztens.Még nem nyílt ki az oviban,még nincs barátja.De jó úton vagyunk.
Hihetetlenül hálás vagyok nekik.Az óvodavezetőnek,a csoportban dolgozó ovonéniknek,a dadusnak, a gyógypedagógusnak (aki ugyancsak támogató az átütő fejlődésű, tehetséges gyerekekkel), és a pedagógiai asszisztensnek, mérhetetlen türelemmel és szeretettel fogadták és segítik őt.Ez egy állami óvoda....
Most jó!Még nagyon messze vagyunk attól,hogy Gorán is jól érezze magát,de őszintén ő a számok,betűk, bolygók világában tud kiteljesedni.Soha nem lesz zökkenőmentes a beilleszkedése, de ez már hatalmas lépés,amit csak velük tudtunk megtenni.